Hőségriadó
Az országos tiszti főorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján 2011.07.12-2011.07.14. napjáig az ország egész területére „Hőségriasztás II. fokozatát” rendelte el.
A hőségriasztás ezen fokozatához kapcsolódóan a következő intézkedések megtételének szükségességére hívom fel a figyelmet:
– A „hőségtervek” aktiválása az önkormányzat által működtetett szociális ellátó intézményekben, házi gondozó szolgálatnál
(ehhez kapcsolódóan mellékelem a tiszti főorvosi körlevél 2. 3. sz., és az 5. sz. mellékletét).
– Szükséges ivóvíz minőségű víz biztosítása a közterületeken.
– A közutak, parkok gyakori locsolása az esti órákban.
– Az igénybe vehető légkondicionált közintézmények listájának közzététele.
– Villamos áram szolgáltatás zavartalanságának biztosítása.
– Hajléktalanokkal való törődés, ivóvíz biztosítása.
– A területen működő bölcsődék, óvodák, nyári táborok értesítése.
– Bármely esetleges vízkorlátozás elrendelése esetén szükséges a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv bevonása.
Tájékoztatom, hogy a hőséggel kapcsolatban további információ és tanácsok találhatók a következő honlapokon:
http://oki.wesper.hu/lakossagnak/hohullam_egeszsegkarosito_hatasai
Győr, 2011. július 11.
Üdvözlettel:
Dr. Kiss Imre
helyettes megyei tiszti főorvos
2. sz. melléklet: Intézményi felkészülés segítése
A kiértesített intézmények számára javasoljuk, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségek (fizikai és szervezési adottságok) birtokában minden tőlük telhetőt tegyenek meg a területükön átmenetileg vagy állandóan tartózkodó sérülékeny csoportok, személyek hőség-védelme érdekében – a hőség-védelem mind az intézmény munkatársaira, mind a befogadott személyekre az érintettség mértékében egyaránt kell vonatkozzon.
Az erre történő felkészülés javasolt feladatai a következők[1]:
- Az érzékeny, sérülékeny csoportok és személyek számbavétele.
- Szituációk és azokkal kapcsolatos helyszínek meghatározása (pl. étkezés a konyha melletti helységben, társas összejövetel szűk, levegőtlen helységben stb.).
- Az intézmény azon körülményeinek (szellőzés, árnyékolás hiányosságai, hűvös terek hiánya, hőségben is mesterségesen melegített helység /pl. konyha, zuhanyozó/ stb.) feltérképezése, amelyek a hőségből adódó potenciális sérülést befolyásolják.
- Az intézmény hőségveszély enyhítésére, megszüntetésére szolgáló lehetőségeinek számbavétele
Ø a technikai megoldások,
Ø a szervezési intézkedések, valamint
Ø az egyéb (pl. fokozott orvosi ellenőrzés stb) lehetőségek terén.
- Intézményen kívüli segítséget nyújtó szervezetek és elérhetőségük felkutatása.
- Reálisan végrehajtható, egyszerű intézkedésekből álló cselekvési terv összeállítása a fenti 1-5. pontok ismeretében a három hőség-előrejelzési fokozat esetére. A terv vezetőség részéről történt elfogadása után annak ismertetése mind az intézmény teljes munkatársi állományával, mind az intézményben befogadott, elsősorban sérülékeny csoportokkal (személyekkel). Ennek során kívánatos azt is megbeszélni, ki milyen módon tud adott alkalommal szervezetten vagy öntevékenyen részt venni a védekezésben.
- Elhatározás arra vonatkozóan, hogy a lezajlott védekezés tapasztalatait utólag rendszeresen elemezzék, a következtetéseket levonják és módosításokat végrehajtsák. Szükség esetén célszerű a fontos vagy újszerű tapasztalatokat az Országos Környezet-egészségügyi Intézet felé jelezni.
A fentiekben javasolt feladatokat az intézmény vezetősége saját belátása szerinti módon és eszközökkel hajtja végre, de a fenti átfogó intézkedés és annak rövid, korrekt dokumentálása minden érintett intézmény részéről elvárható.
3. sz. melléklet: További ajánlások orvosoknak és az ellátó személyzetnek az EC EuroHEAT munkacsoport szerint
| 1. Viselkedési tanácsok – a hőhatás korlátozása | |
| A testhőmérséklet alacsonyan tartása- a tanácsok azonosak az általános lakossági tanácsokkal | Fontos: hűtött helyiség biztosítása. Mérni kell a szobahőmérsékletet. |
A ventillátorokat korlátozott ideig lehet bekapcsolni, ha a belső hőmérséklet 35 fok alatt van. Fontos a fokozott folyadékpótlás, a ventilátor fokozza a kiszáradást.2. Tartsa a testhőmérsékletet alacsonyan és biztosítsa a szükséges folyadékbeviteltHívni az idősek figyelmét, hogy akkor is kell inni, ha nem szomjasak. Tervezni és ellenőrizni kell a folyadékbevitelt. Ne adjunk koffein, alkohol és cukor tartalmú italokat.Az idősek esetében fontos meghatározni a folyadék mennyiségét, és a sópótlást!Világos, bő ruhát kell viselni, lehetőleg természetes alapanyagból. Kerüljük a fekvő betegek túlzott melegedését – ügyeljünk a takarókra
Mérjük a testhőmérsékletet
Javasoljuk a gyakori zuhanyozást, vagy a vizes borogatástMilyen gyakran zuhanyozzunk: 2-3 alkalommal naponta. A zuhanyozás kiváltható a borogatásokkal
Előzzük meg az elcsúszásos baleseteketÜgyeljünk az étrendre: hideg, frissítő ételeket adjunk: sok zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket
Ha az idős személy gyógyszert szed, ellenőrizzük azt, hogyan befolyásolja a folyadék egyensúlytKészítsünk listát a gyógyszerekről és a betegségekről!3. A hőhatások kezeléseKisérjük figyelemmel a környezetünkben élő idős, beteg embertársainkat: nem viselkednek-e zavartan, milyen az arcszínük, fáj-e a fejük, van-e egyéb panaszuk
5. sz. melléklet: Hőhullám okozta egészségkárosító hatások összefoglalás orvosok és egészségügyi ellátó személyzet számára
Magas hőmérséklet okozta megbetegedések: bőrkiütés, fáradtság, görcs, hirtelen ájulás, kimerülés, hőguta (stroke). A legtöbb hőséggel összefüggő megbetegedés a hőszabályozó rendszer különböző súlyosságú zavarára vezethető vissza.
A hőség miatti kimerülés és a hőguta összehasonlítása
| Hőség miatti kimerülés | Hőguta | |
| Bőr | Hideg és nedves | Vörös, forró, száraz |
| Vérnyomás | alacsony | Kezdetben normális, majd alacsony |
| Testhőmérséklet | Normális vagy csökkenő | Igen magas hőmérséklet >40 oC, lázgörcs lehetséges |
| Pulzus frekvencia | szapora | szapora |
| Légzés | Szapora és gyenge | |
| Egyéb tünetek | Étvágytalanság, hányinger, hányás | hányinger |
| Gyengeség, szédülés, kimerültség, collapsus | Fejfájás, éberség és ájulás váltakozása (agyödéma!) lehetséges | |
| Lefolyás | Gyors kialakulás, rövid ideig tart, ha megfelelően beavatkozunk | Életveszélyes állapot, akut komplikációk alakulhatnak ki |
Magas testhőmérséklet és akut fertőzés összehasonlítása
| Magas hőmérséklet | Akut fertőzés | |
| Testhőmérséklet | ↑↑↑≥38,5 oC | ↑↑↑≥38,5 oC |
| Bőr | Vörös, forró, száraz | Nedves, izzadt, forró |
| Vérnyomás | alacsony | Kezdetben normális, majd alacsony |
| Fertőzés paraméterei (CRP, BSG, Leukoz) | Nem emelkedett | emelkedett |
| Vizelet elválasztás | Nagymértékben csökkent | Normális, majd kissé csökken |
| Válaszreakció a megfelelő elektrolit és folyadékbevitel után | Gyors normalizálódás | Minimális javulás |
| Válaszadás a lázcsillapító gyógyszerre | Nincs vagy nagyon enyhe javulás | Gyors javulás |
Legenyhébb esetben a beteg hirtelen elájul, melynek oka az agy vérrel és oxigénnel való ellátási zavara. Amint a beteget lefektetik, a keringés gyorsan helyreáll. A vérnyomás esés oka a centrális erekben csökkenő vérmennyiség.
Izomműködés esetén a megfelelő vérnyomást hosszabb ideig fent lehet tartani, de ez a testhőmérséklet emelkedésével és a szívműködés terhelésével jár, ami kimerüléshez vezethet. Ha a hő vagy testmozgás okozta terhelés megszűnik, hőguta alakulhat ki. Ebben az állapotban az igen magas testhőmérséklet (40,5 ºC fölött) károsíthatja a sejt szerkezetet és a hőszabályozó rendszert. Ezt a jelenséget tipikusan fiatal felnőtteken lehet észlelni, akik rossz közérzet ellenére tovább edzenek.
A chicago-i hőhullám idején (1995) a vizsgált 58 hőgutát szenvedett beteg 33%-ánál súlyos funkcionális károsodást észleltek. Az életben maradottak állapota egy évvel később sem javult. Világszerte feltételezhető, hogy a hőguta miatti halálesetek bejelentése nem pontos, mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a koszorúserek vagy agyi erek trombózisának tüneteihez. Ráadásul, számos más prediszponáló tényező is emelheti a testhőmérsékletet. Hasonlóan az állóképességhez, ezek a prediszponáló tényezők befolyásolhatják az izzadást, a bőrerek tágulatát és a kardiovaszkuláris válaszadó képességet.
A nagy meleg idején a keringési rendszert ért terhelés kardiovaszkuláris megbetegedéseket válthat ki. A fokozott izzadás hőségben kiszáradáshoz vezethet. Egy jó kondícióban lévő, akklimatizálódott egyén óránként 3 L folyadékot is kiizzadhat; egy kevésbé edzett ember pedig egy liter folyadékot veszít.
Idős emberek ápolása
Az idős emberek sokkal érzékenyebbek a melegre, a szabályozó rendszerben bekövetkező belső változások miatt és/vagy azon gyógyszerek hatására, amelyek beavatkoznak a normál homeosztázisba. Számos tanulmány bebizonyította, hogy a „négy fal” között (otthon ápolt idős emberek) nagyobb a hőség okozta megbetegedések, illetve a halálozás kockázata. Ennek egyik oka az idős emberek gyenge általános állapota, továbbá, hogy a kor előrehaladtával nagy részük krónikus betegségben szenved vagy rokkant.
Élettani akklimatizáció
Az akklimatizáció rövid távon általában 3-12 napig tart, de a hosszú távú akklimatizáció a szokatlan hőmérsékleti viszonyokhoz akár évekig is eltarthat.
Amíg az izzadás folyamatos, addig az egyén meglehetősen jól védekezik a magas külső hőmérséklet ellen, feltéve, ha a víz és nátrium veszteség pótlódik. A rövid távú akklimatizáció során a bőr felszíne verejtékezni kezd, mely megnöveli a maximálisan kiizzadható víz mennyiségét, és csökkenti a só koncentrációt. A hosszú távon bekövetkező változások az előbbivel ellentétben stabilak és tartósan fennmaradnak. A hosszú távú alkalmazkodás eredménye során kevesebb az izzadás, alacsonyabb a sóbevitel, kevésbé növekszik a test maghőmérséklete, és kevésbé emelkedik a pulzus adott hőterhelés esetén.
Dehidráció – kiszáradás
Nagyon fontos a megfelelő folyadék bevitel hőség idején. A dehidráció nagymértékben hozzájárul a hőterheléssel kapcsolatos megbetegedések kialakulásához különösen az idős, gyenge fizikai állapotú és krónikus betegeknél. A hosszú idő óta gondozás alatt állók esetében fennáll a veszélye az alacsonyabb 24 órás folyadék bevitelnek. Különösen nagy a kiszáradás kockázata azon gondozás alatt állók esetében, akiknél egyszerre több betegséget kezelnek.
A krónikus dehidráció következménye tovább súlyosbodik azáltal, hogy -az idős egyént beutalják a kórházba, valamilyen akut probléma, pl. tüdőgyulladás miatt kezelik és- a korábbi dehidrációs állapotot figyelmen kívül hagyják.
A fiatalok -sportolók- esetében fennáll a minimális hiperhidráció veszélye alacsonyabb hőterhelési szinten, fokozott folyadékbevitel esetén ami fokozott sóvesztéshez (hiponatrémiához) vezet.
Kondíció
A kor és a betegség jól jelzik a kondíciót, mivel a kor előre haladtával a betegségek, a mozgásképtelenség és a gyógyszerhasználat egyre gyakoribbá válik. A fizikai kondíció leromlása az idős emberek körében csökkenti az izomerőt, a munka képességet, a szervezeten belüli hőszállítást, a hidratációs szinteket, az erek reaktivitását és a kardiovaszkuláris stabilitást. Ezek a változások magasabb kockázatnak teszik ki az idős embereket, megnövelve a morbiditást és a mortalitást.
Túlsúly
A túlsúly is összefüggésbe hozható az alacsony edzettségi szinttel. A zsírszövetek vezetőképessége alacsonyabb, mint más szöveteké. A bőr alatti szövet ezért egy szigetelő réteg a konduktív hőáram szempontjából. Egy túlsúlyos ember testtömeg kilogrammonként kevesebb hőt termel, ezáltal a maghőmérséklete megemelkedik. Ahhoz, hogy a hő szétáramoljon a szervezetben, a túlsúlyos emberek esetében nagyobb mennyiségű vérnek kell átáramolnia a bőr alatti véredényekben, és ezért a kövér ember hőterhelés esetén nagyobb kardiovaszkuláris kockázatnak van kitéve. Emiatt a kövér emberek érzékenyebbek, nehezebben védekeznek a hőterhelés ellen, esetükben nagyobb a sérülések és a stroke kockázata.
[1] A hőhullámokra történő megelőző felkészülés érdekében ajánlatos figyelembe venni néhány alapelvet. Ilyen alapelvek (a) veszélyek differenciált tudatosítása, (b) a rizikócsoportok veszélyeztető hatástól való izolációjának fokozása (c) a rizikócsoportok- a tevékenység- és a helyszínfüggő sérülékenységi hajlamok megelőző csökkentése, (d) ahol ez reális, ott az önvédelmi képességek növelése, (e) a krízisbeavatkozás optimális feltételeinek megelőző kiépítése, valamint (f) a védekezés rugalmasan igénybe vehető fizikai, pénzügyi és emberi tartalékainak létrehozása, kijelölése.